Te szoktál erdőfürdőzni?

290 millió ember nem tévedhet: 20 országban végzett 140 kutatásban ennyien válaszoltak arra a kérdésre, hogy miként hat rájuk a Természet. Akár csak heti fél óra zöld környezetben eltöltött időtől javulást tapasztaltak egészségi állapotukban. Csökkent a II-es típusú cukorbetegség, a krónikus keringési betegségek, az idő előtti halálozás, a koraszülés, a stressz és a magasvérnyomás-betegség aránya körükben, állapították meg a kutatási adatokat összesítő Kelet-Angliai Egyetem szakemberei.

Mindez pedig az erdőfürdőnek köszönhető. A szabadidős tevékenység Japánból ered, ott sinrin-jokunak nevezik. Az erdőfürdő során a túrázók úgymond “megmerítkeznek” a fák által kibocsátott esszenciális illóolajok, a fitoncidok párájában. Japán orvoskutatók eredményei szerint a fertőtlenítő fitoncidok, amelyek eredetileg a növényt védik a rothadást beindító baktériumoktól és más kórokozóktól, hasonló hatást váltanak ki az emberi szervezetben is. 

A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy egy kiadós erdei séta után akár még 7 napig 50 százalékkal is megnőhet szervezetünkben az úgynevezett természetes ölősejtek (Natural Killer, azaz NK-limfociták) aránya. E fehérvérsejtek felismerik az idegen, illetve valamely betegség vagy sérülés miatt elváltozott sejteket, és vagy a sejtfaluk megfúrásával pusztítják el ezeket, vagy pedig természetes sejthalált (apoptózist) váltanak ki náluk. Tehát a fitoncidok megnövelik a szervezetünk immunválaszát a vírusok és a daganatos megbetegedések ellen.

Kiderült, hogy ugyanezt a kedvező hatást nemcsak az erdők, hanem a városi parkok is képesek nyújtani. Mérések szerint a parkban töltött idő hatására ugyanúgy csökkent a nyálból kimutatható kortizol nevű stresszhormon mértéke, mintha az illető vidékre utazott volna. “A természetben olyan baktériumokkal is kapcsolatba kerülünk, amelyek erősítik az immunrendszerünket és mérséklik a gyulladásokat a szervezetünkben”, mondta Caoimhe Twohig-Bennett kutatásvezető.

 Így végezd a sinrin-jokut városi parkban:

1. Keress egy hívogató helyet a parkban, ahol jólesne leülni akár a fűben, akár egy padon. Nem kell eldugott helynek lennie, az is jó, ha nyüzsgés van körülötted. Vagy ha rálátsz ilyen helyre.
2. Kapcsold ki a mobilodat, nem lesz szükséged háttérzenére és fotózni sem kell közben. Jó lenne, ha tényleg kikapcsolnád a mobilt, nem csak lenémítanád.
3. Összpontosíts arra, amit magad körül látsz és hallasz. Hallod-e még az autókat, vagy már csak a madarak csicsergését, a fák lombjának susogását, a szalagdáló gyerekeket és csaholó kutyákat? Utoljára mikor számoltad meg, hogy hány vadkacsa repül egy V-alakú költöző alakzatban?
4. Tudatosítsd magadban a jelen pillanatot, azokat az érzelmeket, érzéseket, amelyek átfutnak rajtad. Lesznek köztük jók, például hogy milyen finoman melegíti a napsütés a bőrödet, illetve még benned dolgozó stressz által kiváltottak, mint hogy sürgősen vissza kéne kapcsolni a mobilt – ne tedd.
5. Próbálj lelassítani, ne gondolj a hétköznapok elvárásaira, a feletted tornyosuló feladatokra. A körülötted zajló eseményeket figyeld, azokra koncentrálj.
6. Ha lehet, tölts ott legalább két órát – de már 20 perc után érezni fogod az erdőfürdő jótékony hatását. Nem is kell elmondanod senkinek, hogy hol voltál, ez a taposómalomból elcsent két óra legyen csak a tiéd.

лесная баня синрин-джоку фитонцидный стресс природа

A növényi illóolajok antibakteriális, gombaölő, rovarriasztó hatását elsőként Borisz Tokin orosz biokémikus írta le 1928-ban. Ezek a vegyületek a növénylégzéssel vagy a sejtek sérülése folytán kerülnek a növény felszínére és a levegőbe. Fajtól, évszaktól, napszaktól és meteorológiai viszonyoktól is függ a fitoncid képesség, amely legnagyobb mértékben a vöröshagymára jellemző, majd utána sorrendben következik a fokhagyma, az atlaszcédrus, a jegenyefenyő, a tiszafa, az erdei fenyő és a boróka.

Laboratóriumi kísérletekben a vöröshagyma-fokhagyma-cédrus illóolaj három perc alatt elpusztította a kórokozókat, a lucfenyő illóolaja hatvan perc alatt. Az egykori Szovjetunió kórházainak és szanatóriumainak parkjában tudatosan alakítottak ki gyógyhatású sarkokat erős fitoncid hatású fákból és cserjékből. Magyarországon főleg a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök kezdeményezésére születtek ilyen védőfásítások, például a körmendi kórház parkjában.

A városi erdőfürdőt egészen lombhullás utánig végezheted, amíg még langyos az idő: az enyhe hőmérséklet elősegíti az immunerősítő hatású fitoncidok párologtatását.