1. Az európai, sőt a világ nagyvárosai közül is Budapesten található a legtöbb fürdő, amivel 1937 óta hivatalosan is a „fürdők városa”, és a Nemzetközi Fürdőszövetség állandó székhelye. A török uralomról a történelem órákon sok negatívumot tanultunk, és viszonylag kevés pozitívumot (ezzel nem azt szándékozzuk sugallni, hogy az uralom több hasznot hozott, mint negatív következményt), mindenesetre ezt a világrekordot egyértelműen a törököknek köszönhetjük és az iszlám vallás fürdésmániájának. (Bár Budapest egy egyébként is kitűnő vizekkel rendelkező település a maga 118 gyógyforrásával) Ezeknek a tényeknek köszönhetően szinte minden budapesti kerületben van egy gyógyfürdő.

2. Budapesten létesült a világ első közparkja a Városliget személyében, ami a 18. század elején Mária Terézia utasítására került feltöltésre, mivel azelőtt itt mocsaras vidék terült el. A frissen feltöltött parknak az volt a különlegessége, hogy az akkori testvéreivel ellentétben mindenki előtt szabadon állt és bárki bejárhatta. Mondjuk akkoriban még nem úgy nézett ki, mint manapság, ugyanis a mai formáját a millenniumi ünnepségek alkalmával nyerte el (a honfoglalás ezeréves évfordulója), ekkor épült fel a Vajdahunyad vára, az Állatkert és a Műcsarnok is. 3. Listánk harmadik pontja egy kis történelmi érdekesség, ugyanis a kiegyezés után a magyar arisztokraták sokáig vitatkoztak arról, hogy mi legyen a Széchenyi városprogramjában megfogalmazott egyesített Buda-Pest-Óbuda neve. Sokak számára evidens volt, hogy a legnagyobb városrész után nevezzék el az újdonsült fővárost, de Széchenyi ellenezte ezt a tervet, mivel őt a Pest szó a német kártevő és dögmirigy szavakra emlékeztette. Több lehetőség is szóba jött a tárgyalások során, ilyen volt például: Dunagyönge, Bájkert, Etelvár, Hunvár és Honderű. A tervezés legvégén sikerült meggyőzni Széchenyit arról, hogy a városnévben mégis szerepeljen a Pest, a végeredmény pedig már ismeretes mindenki előtt.

4. A Hősök tere alatt található egy kút, ami 800 méteres mélységből tör fel, és 74 fokos hévíz. Zsigmond Vilmos bányamérnök lelt rá a forrásra 1877-ben, és 1884-ben Ybl Miklós tervei alapján egy takaros kis ház épült a kút fölé, de a millenniumi építkezések során ezt muszáj volt lerombolni, így a kút és feledésbe merült a forrással együtt. 

5. Amikor 1896 és 98 között Erzsébetváros épült, az akkori ragadványneve a „Csikágó” volt, ugyanis a helyieket a precíz munka és a párhuzamos utcák a világ akkori legmodernebb városára, Chicagóra emlékeztette őket.