Ivan Vučetić az ujjlenyomat-azonosítási módszer atyja

Mindannyian szeretjük a nyomozókat, nemde? Függetlenül attól, hogy különféle bűnügyi regényekből és sorozatokból származó kitalált hősök, mint például Hercule Poirot, Jane Marple, Sherlock Holmes, Philip Marlowe, Adrian Monk, vagy igazi rendőrségi nyomozók, imádjuk ezeket a hidegvérű, ragyogó analitikus elméket, akik még a legbonyolultabb rendőri ügyeket is képesek megoldani. Az elkövetők keresése során különféle módszerekre támaszkodnak: tanúk kihallgatására, bizonyítékok megszerzésére, laboratóriumi eredményekre, valamint az ujjlenyomat-azonosítási módszerre – daktiloszkópiára, amely egy horvátnak köszönhető.

Ivan Vučetić 1858. július 20-án született a gyönyörű Hvar-szigeten, ahol 26 éves koráig élt, amikor Argentínába emigrált, a szigeten és az ország egész területén tapasztalható rossz gazdasági helyzet miatt. Dél-Amerikába érkezve Juan Vucetich Kovacevichre változtatta nevét, és négy év után elkezdett dolgozni a La Platai Rendőrség Központi Hivatalában, ahol a bűnelkövetőket testarányaik alapján, az ún. Bertion eljárás segítségével azonosította.

Szembesülve e rendőrségi módszer néhány hiányosságával, Vučetić sir Francis Galton brit antropológus munkáit is tanulmányozta, aki felfedezte, hogy a világon nincs két azonos ujjlenyomat. Galton kísérletei iránt érdeklődve, Ivan Vučetić 1891-ben átvette az azonosító irodát, amelyben kitalálta az ujjlenyomatok gyűjtésére és archiválására szolgáló berendezést, valamint egy faeszközt, az ún. daktillont, amelyen tíz ujjnyílás volt a bal és a jobb kéz ujjai számára, amelybe a ficha nevű személyes kartont helyezték.

Ez a született Hvar-szigeti tudós már a következő évben egy nehéz és bonyolult esetet oldott meg az új módszer segítségével. Két halott gyermeket találtak egy gyilkosság helyszínén, Francisca Rojas pedig szeretőjét vádolta meg a gyilkossággal. Vučetić ujjlenyomatot vett az anyától, a vizsgálat során pedig kiderült, hogy azok megegyeznek a faajtókereten talált véres ujjlenyomatokkal. Az ügyet sikerült lezárni.

Vučetić sikerét követően az argentin rendőrség híressé vált az elkövetők felderítésének innovatív módszere miatt, a daktiloszkópiát pedig hamarosan a világ minden táján alkalmazni kezdték, és így van ez még ma is. Vučetić halála előtt mindössze egy alkalommal, 1925-ben látogatott el szülőhelyére, Hvarra. Ez 1913-ban történt, amikor az egész város üdvözölte híres polgárát. A tudományos és bűnügyi tanulmányokhoz való hozzájárulásáért emlékművet emeltek neki Hvaron, továbbá a nevét viseli a Zágrábi Törvényszéki Vizsgálati, Kutatási és Szakértői Központ és a La Platai Rendőrakadémia.